Pécsi Székesegyház: 

A Szent István korában alapított székesegyház Pécs óvárosában a várfal mellett található, melyet neveznek vártemplomnak, székesegyháznak bazilikának is. A pécsi székesegyház több évszázad stílusjegyeit hordozza magán. A főként neoromán stílusú dóm 1882-1891 között nyerte el végleges formáját. Magyarország egyetlen négy fő toronnyal ellátott temploma Pécs jelképének számít. A templomtér háromhajós elrendezésű, a főhajó sík, kazettás famennyezettel fedett, melyet a tizenkét apostol alakja díszít. A falakat és a mennyezetet teljesen betöltik a bibliából vett történetek és a magyar szentek ábrázolásai. A mellékhajókból négy oldalkápolna nyílik. Az északnyugati oldalon elhelyezkedő, magyar szentek legendájával díszített Mária-kápolna a turisták által is látogatható.

A város ezen része ad helyet számos szabadtéri fesztiválnak, például a minden évben megrendezésre kerülő Sétatér Fesztivál és a Fényfesztivál.
Pécs, Szent István tér 

Pécsi Ókeresztény sírkamrák: 

A pécsi ókeresztény sírkamrák elnevezésű régészeti bemutatóhely Pécs belvárosának északnyugati részén, a pécsi székesegyház környékén található. Az ókori Sopianae temetőjében a Kr. u. IV. században egyszerű templomokat, kápolnákat, mauzóleumot és alattuk sírkamrákat építettek római elődök. A kőépületek egy része festett, belsejükben bibliai képek és ókeresztény szimbólumok jelennek meg.
Az első sírkamrát a 18. század elején a mai Nagy Lajos Gimnázium udvarán találták, erről azonban csak feljegyzések tudósítanak. Az első olyan ókeresztény emlék, amely mind a mai napig fennmaradt a Péter-Pál sírkamra, 1782-ben került elő.
A Cella Septichora Látogató Központ és föld alatti régészeti lelőhely részeként 2007-től megtekinthető:
• Korsós sírkamra
• Péter-Pál sírkamra
• Nyolcszögű sírkápolna
• III. számú sírkamra
• IV. számú sírkamra
• XIX. számú sírkamra
• XX. számú sírkamra

Cella Septichora Látogatóközpont: 

Bejárata a tér felső részén a sétányról, az Ókeresztény Mauzóleum a tér középső részéről közelíthető meg.
Magyarország világörökségi helyszínei között a pécsi ókeresztény temető az egyetlen olyan terület, amely kifejezetten régészeti-művészettörténeti értékei miatt került fel a rangos listára.
Ókeresztény mauzóleum 1975-ben, a Szent István tér átalakításakor került felszínre a IV. század végén épült Ókeresztény mauzóleum, egy nagyméretű, egyhajós, keletre tájolt kápolna. Alatta egy tőle szerkezetileg független, vele egyidőben épített, kisebb méretű sírkamra található. Az épületegyüttest feltehetőleg egy fontos személy tiszteletére emelték, akinek III. századi fehér márvány szarkofágja a sírkamra déli oldalán áll. A sírkamra többi falát falfestmények, bibliai tárgyú freskók és növényi ornamentika borítja.

Széchenyi Tér:

A Széchenyi tér Pécs belvárosának közigazgatási, kereskedelmi és idegenforgalmi központja. A középkorban a város piactere volt. Pécs legszebb és legtöbb látványosságot mutató tere. Számos városi kulturális rendezvénynek szolgál helyszínéül. A Széchenyi tér nevet 1864-óta viseli.
Előtte volt: Fő tér, Városi piac, Bazár, Fórum.
A hatalmas Széchenyi térbe összesen 12 utca torkollik. Délről kezdve, az óramutató járásával megegyező irányban: Irgalmasok utcája, Jókai tér, Ferencesek utcája, Ciszterci köz, Janus Pannonius utca, Szepesy Ignác utca, Hunyadi János utca, Megye utca, Mária utca, Király utca, Perczel Miklós utca és a Munkácsy Mihály utca.

Szentháromság szobor:

A tér közepén található. 1710–1714 között készült, a korábbi pestisjárvány megszűnésének emlékére. Az eredetileg barokk stílusú szobor a 19. század végére annyira tönkrement, hogy a város újat készíttetett, amelyet 1908-ban állítottak fel. A Szentháromság szobor mögött Gázi Kászim pasa dzsámija.
A Széchenyi tér főbb látványosságai:
• Városháza
• Megyeháza
• Gázi Kászim pasa dzsámija
• Nádor Szálló• Szentháromság Szobor
• Zsolnay-kút
• Hunyadi János bronz lovas szobra
• Irgalmas-rendi templom 

Pécs-Belvárosi templom (Dzsámi):

A pécsi Gázi Kászim pasa dzsámija, hivatalosan Gyertyaszentelő Boldogasszony templom, hétköznapi nevén belvárosi templom a magyarországi török-iszlám építészet legmonumentálisabb alkotása, Pécs egyik jelképe, Európa legészakibb épségben maradt dzsámija, amely ma római katolikus templomként működik.Helyén eredetileg is keresztény templom állt, amelyet Gázi Kászim budai pasa építtetett át dzsámivá az 1560-as években. Eredeti mérete hosszában és szélességében száz lépés.
Látogatható, szentmisét rendszeresen tartanak.
Templomigazgatója Dr. Szép Attila plébános.
Fekvése: A templom a város centrumában, a Széchenyi téren helyezkedik el, a tér legmagasabb pontján áll, mintegy uralva azt. A hatást fokozza, hogy az észak-déli tájolású térhez képest ferdén áll a Mekka felé tájolt épület.
Története: Az 1939-ben végzett felújításkor tárták fel a 215-ben Sopianae-ben állomásozó Legio I Adiutrix oltárkövét, egy szobormaradványt és néhány római sírt is.

Az Irgalmas-rendi templom:

1727–1731 között épült. Az egyhajós, dongaboltozatos templom, melynek szentélye egyenes záródású, korábban a kapucinusok-é volt. A Széchenyi tér déli oldalán álló templom 1744-ben tűzvész martaléka lett, de nem sokkal késő eredeti formájában építették újjá.A templom belsejében figyelemre méltó az intarziás főoltár, orgonája a pécsi Angster Orgonagyárban készült. Az olasz barokk főoltárkép Szent Sebestyén vértanúságát ábrázolja.

A Zsolnay-kút:

Pécs egyik leghíresebb kútja a Széchenyi tér déli részén. Létezik Kaposváron is Zsolnay-kút.Zsolnay Vilmos emlékére fia, Zsolnay Miklós 1908-ban felajánlotta, hogy díszkutat ajándékoz a városnak. A kút elkészítésével 1909-ben Pilch Andort bízták meg, amely 1912-ben készült el a Zsolnay Gyárban. A kutat a következő évben átvette a város, azonban az elhelyezés helyéről nem tudtak dönteni különböző városrendezési okok, illetve az első világháború miatt.
A művet 18 éven keresztül egy raktárépületben tárolták, végül 1930-ban állították fel az irgalmas rendiek temploma előtti téren. A négy méter magas eozin-kút ökörfejű vízköpői az úgynevezett nagyszentmiklósi kincsek egyik ivóedényének mintájára készültek. Arra a helyre állították fel a díszkutat, ahol a törökök idején az ún. „kádi csorgója” állt.
A kút kávájának peremén a következő felirat olvasható: „Zsolnay Vilmos emlékkútja legyen örök szemtanúja Pécs város virulásának lakói boldogságának”

Zsolnay Kulturális Negyed: 

A Zsolnay Kulturális Negyed az egykori Zsolnay kerámiagyár területén létrejött új kulturális centrum Pécs egyik különleges látnivalója. A Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa Projekt legnagyobb beruházása volt az 5 hektárnyi területen létrejött kulturális negyed.
4 részre tagolódik:
Míves negyed, Alkotó negyed, Gyermek és családi negyed, valamint Egyetemi negyed.
A Zsolnay Negyed hivatalos bemutatkozása az I. Zsolnay fesztivál 2012. április 27-én volt, mely öt napig tartott.Pécs, Zsolnay Vilmos út 37. Zsolnay Mauzóleum:A Zsolnay Mauzóleum építmény együttese a Zsolnay negyedben található.
A Mauzóleumot a gyáralapító Zsolnay Vilmos halála után, fia Miklós építette a gyár mögötti dombon. Az építkezésnek 1901-ben kezdtek neki, Zsolnay Vilmos veje, Sikorski Tádé építész tervei alapján. Zsolnay Vilmost 1913-ban helyezték örök nyugalomra a családi kriptában, feleségét Bell Teréziát 1919-ben

Pécsi Tv-torony:

A Pécsi Tv-torony 197 méteres magasságával Magyarország legmagasabb épülete. Az építmény a Mecsekben, az 535 méter magas Misina csúcsán áll, 18 500 tonna vasbetonból épült, és 1973 április 4-én nyílt meg. A Vízvárdy István, Söpkéz Gusztáv és Thoma József tervei alapján készült építmény eredetileg 191 méter magas volt, de az 1995-ös antenna cserét követően 6 méterrel lett magasabb.
A Tv-torony helyén eredetileg az 1908-ban épült Kiss József kilátó állt. Ezt váltotta le az 1968 és 1973 között épült torony, melynek kilátójából tiszta időben 100 kilométerre is ellátni.A torony kettős gyűrűből áll. A belső gyűrű 5 méteres átmérővel 135 méteres magasságig halad, a külső pedig 12 méteres átmérővel 92 méter magasságig. Gyors-lifttel lehet feljutni a 72 méteren lévő üvegfalú eszpresszóig, a 80 méteres magasságban lévő nyitott kilátóterasz a presszó fölött van.

Pécsi állatkert: 

A Mecsek Natura 2000 területén található Pécsi állatkert és Akvárium Terrárium 1960-ban épült társadalmi munkával. Az eredetileg három és fél hektáros területű állatkert a fejlesztéseknek köszönhetően már 4 hektárra nőtt.Az állatkert a Mecsek hegység oldalában helyezkedik el, Pécs egyik szimbóluma, a 176 méter magas Tv-torony alatt.
Az Akvárium Terrárium a 2016-os felújításkor az állatkertben kapott helyet, korábban Pécs belvárosban volt megtalálható.A létesítményben tematikus szekciókat alakítottak ki, így állatsimogató és madárröpde, majomház, nagymacskaház, ragadozó- és vízilóház, Afrika-kifutó, krokodilház, fókamedence, csimpánzkifutó is épült. Az ökoturisztikai parkban bemutatják a Mecsek és környéke állat és növényvilágát.

Pécsi Postapalota:

A Postapalota Pécs városának egyik legszebb és legjelentősebb épülete, melyet Pécs belvárosában, a Jókai utcában találhatunk meg. A két emeletes épület látványa lenyűgöző. Harmonikus arányaival, Zsolnay kerámia díszítésével felhívja magára a figyelmet.A Pécsi postapalota jelenleg is postaként működik. Az épület 1902 és 1904 között épült Balázs Ernő tervei alapján.
A Pécsi postapalota épületét 2005-ben felújították, megtisztították a homlokzatot, új Zsolnay kerámia lapokkal fedték a tetőzetet. Megszépült a fogadó-szint, visszaállt a terem felülvilágítását biztosító, szecessziós üvegablak eredeti megjelenése.
Cím: 7621 Pécs, Jókai utca 10.

Zsinagóga:

A Pécsi zsinagóga 1868 és 1869 között épült, terveit Feszl Frigyes, Gerster Károly és Kauser Lipót készítették. A romantikus stílusban felépített zsinagógát a 80-as évek óta felújításokkal szépítik, teljes külső megújulására azonban csak 2004-ben került sor, azóta folyamatos karbantartás alatt áll. Az épület a Dunántúl legnagyobb zsinagógája.
A templom főhomlokzata három részre tagozódik, közepén bibliai idézet olvasható héber nyelven: „Az imádság háza minden nép számára.” 
Ennek értelmében az istentiszteleteket bármely vallás hívei látogathatják.A pécsi zsinagóga alapterülete 23 x 32 méter. A középső főbejárati rész vízszintes irányban tagozódik három részre, melynek félköríves záródása a tetőgerinc fölé nyúlik. A legfelső félköríves timpanonban órát helyeztek el, az órát pedig héber felírással vették körül. A zsinagóga szentélyének déli oldalán alakították ki az orgonakarzatot, ahová hazai viszonylatban a kor legmodernebb orgonája került, melynek tervezője és kivitelezője Angster József volt. A fából készült padok 448 férfinak kínálnak ülőhelyet. A két oldalt húzódó kétszintes, karcsú oszlopokkal alátámasztott, faragott fa mellvédű karzat 476 nő befogadására alkalmas.
Cím: Pécs, fürdő utca 1.

A Pécsi Nemzeti Színház:

Pécs első színházát alig 50 évvel a megnyitás után rossz állapota miatt 1886-ban be is kellett zárni. A színjátszás azonban nem maradhatott otthon nélkül, így még a századforduló előtt elkészült a Pécsi Nemzeti Színház, s 1895-ben Erkel Ferenc Bánk bánjával nyitotta meg kapuit.
Az I. világháború idején mind gazdaságilag, mind az idegen hatalom befolyása miatt jelentősen visszaesett a színház népszerűsége. A katonazenekarok tagjait besorozták, az emberek nem voltak nyitottak, talán csak a kommersz, könnyed bohózatokra tértek be néhányan. A színház állapota romlott, és a köztudatban az terjedt el, hogy a Pécsi Nemzeti Színház egy lerobbant épület, szegényes díszletekkel.
A háború után azonban új erőre kapott, és immár fantasztikus kabaréiról vált ismertté. Végül 100 évvel a megnyitó után 1986-ban be kellett zárni, hogy komplex felújításon essen át a kiszolgált épület, s 5 évvel később lélegzetelállítóan szép, új külsővel és belsővel került ismét átadásra.

Pius (Jézus szíve) Templom:

A Pécsi Tudományegyetem Ifjúság úti tömbje eredetileg jezsuita kolostornak, gimnáziumnak és diákotthonnak épült. Az ötlet atyja gróf Zichy Gyula pécsi püspök volt, aki X. Pius pápa ötvenéves papi jubileuma emlékére létrehozta a Pius alapítványt.Az intézet 1912–1913-ban kezdte meg működését. A tömb nyugati szárnyán a jezsuita rendház rendezkedett be, a két szárny közti területre pedig templomot szántak. Zichy Gyula a Pius Intézet szíveként képzelte el az alapítandó templomot.
A templom tervének elkészítésével Fábián Gáspár budapesti műépítészt bízták meg.Az építész a Jézus Szíve templomot neoromán stílusban tervezte. A város vallási múltját, kultúráját jelképező román kori székesegyház és a korszak egyházművészete is ennek a stílusnak az alkalmazását sugallta. 1927 októberének első vasárnapján került sor az ünnepélyes alapkőletételre. Az alapkő megáldásának szertartását az akkor már kalocsai érsek Zichy Gyula végezte. A templomot 1930. június 9-én, pünkösdhétfőn szentelték fel.A felszentelés után tovább folytatódtak a munkálatok. November 20-án az utolsó simításokat is elvégezték a templom külsején, így a hároméves művelet befejeződött.A templomban több szobor is található, köztük a névadó Szent X. Pius pápáé, és talán nem meglepő, hogy szobrot kapott az alapító, Zichy Gyula püspök is.
A templomban egy Pécsett készült Angster-orgona hangjai csendülnek fel.Az elmúlt időszakban komoly felújításon esett át a templom, az egyházmegye és a plébánia saját forrásából, a hívek és a szakminisztérium támogatásával összesen 90 millió forintot tudtak ráfordítani, ebből megszépült a külső, déli homlokzat, a tornyok és a lépcsők. Erre szükség is volt már, hiszen a tornyok építése óta a homlokzatot nem újították fel. 2016 decemberében áldotta meg Udvardy György pécsi megyéspüspök az immár ismét hófehér templomot.
Az egyetemen tanuló külföldi diákokra tekintettel rendszeresek az angol nyelvű misék is.